Interjú dr. Holló Péterrel, a G1 Intézet Bőrgyőgyászat vezetőjével.
Megjelent a Magyar Orvos című folyóiratban 2009-ben.

Interjúsorozatunk ehavi részében a bőrgyógyászat prominens képviselőjét: dr. Holló Péter egyetemi adjunktust kerestük fel, hogy ossza meg olvasóinkkal a háziorvosok és a többi orvosi szakterület képviselői számára is érdekes tapasztalatait. Beszélgetésünkben a bőrgyógyászat és a társszakmák közötti együttműködés mellett szóba kerültek a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegségek, a bőrdaganatok lehetséges okai és a pikkelysömör új kezelési lehetősége: az egyéb autoimmun betegségekben is sikeresen alkalmazott biológiai terápia.

A bőrgyógyászat bizonyos belső szervi megbetegedések diagnosztikáját is segíti. Mely szakterületekkel állnak a legszorosabb kapcsolatban?

Az orvostudomány egészét tekintve a bőrgyógyászat az egyik legkifejezettebben interdiszciplináris szakma. Nem véletlenül tekintjük magunk között bőrgyógyászattal bővített belgyógyászatnak szakterületünket, hiszen aki jól ismeri a bőr tüneteit, az számos, a bőrtünetek hiányában nehezen diagnosztizálható belgyógyászati betegséget is képes felismerni. A bőrgyógyász számára elsőként látható tünetek a belbetegségek széles spektrumát jelezhetik. Bőrtünetek utalhatnak pl. immunrendszeri megbetegedésekre, különböző daganatos betegségekre, endokrinológiai betegségekre és különböző fertőzéses eredetű betegségekre is. A belgyógyászat mellett a bőrgyógyászattal határterület még a nőgyógyászat, az urológia és az infektológia is. A bőrtünetek által felismert betegségek megfelelő vizsgálata és optimális kezelése a tétje annak, hogy együtt működik-e a bőrgyógyász ezekkel a szakmákkal.

Hogyan függ össze a nemi betegségek területe a bőrgyógyászattal a gyakorlatban?

A két terület szoros kapcsolatának történeti okai is vannak. Abban az időben, mikor a bőrgyógyászat még nem létezett külön diszciplínaként, hanem a belgyógyászaton belül képezett speciális területet - a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség a határozott bőrtünetekkel jelentkező szifilisz volt. A tünetek miatt a bőrbetegségekre szakosodott orvosok diagnosztizálták és kezelték a szifiliszes pácienseket. Ma már természetesen nem csak a klasszikus nemi betegségekkel foglalkozunk. Napjainkban a különböző vírusfertőzések, a HPV fertőzések, a genitális herpesz vírusfertőzések, a különböző bakteriális fertőzések, ezen belül is a clamidia a leggyakoribbak. Utóbbi nem csak gyakori, de különösen sok szövődményt okozó betegség. A HIV fertőzés Magyarországon a mai napig nem tartozik a leggyakoribb betegségek közé.

Megfelelően képzettnek látja a háziorvosi hálózatot ahhoz, hogy részt vegyenek a bőrgyógyászati gondozásban és a betegségek felismerésében?

A háziorvosok ilyen irányú képzését illetően nem vitatható el az egyetemi alapképzést vezetők felelőssége, melyből a SE ÁOK Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán mi is kivesszük a részünket, és igyekszünk minden fontos szaktudást átadni hallgatóinknak. A bőrgyógyász szakma alapvető feladata továbbá, hogy gondoskodjon a háziorvosok folyamatos továbbképzéséről, hisz az alapellátásban dolgozó kolléga minden vizit alkalmával látja páciense bőrét, és nem szabad, hogy az egyszerűen diagnosztizálható esetek elsikkadjanak azért, mert az orvos nem ismeri fel a látható tüneteket. Nyilvánvalóan változó a családorvosok bőrgyógyászati irányú felkészültsége, de a számos felvilágosító és továbbképző erőfeszítésünknek - úgy látom - van eredménye. Különösen olyan betegségek kiszűrésében vállalnak egyre nagyobb szerepet a háziorvos kollégák, mint pl. a bőrdaganatok, amelyek esetében rendkívül fontos a korai felismerés. A melanoma gyógyítására kizárólag akkor van esély, ha időben felismerjük.

A köztudatban az él, hogy a bőrgyógyászati daganatok legjelentősebb kockázati tényezője a nap káros sugárzása, más tézisek szerint pedig a kisgyermekkori leégések hajlamosítanak a későbbi daganatos megbetegedésre. Mi az igazság ezzel kapcsolatban?

A napfény szerepe a bőrdaganatok kialakulásában egyértelmű, de ezen kívül genetikailag öröklődő hajlam, valamint a genetikailag megörökölt bőrtípus is szerepet játszik abban, hogy kinél alakul ki bőrdaganat, és ha kialakul, akkor milyen típusú. A napégéssel kapcsolatban azt tartjuk, hogy a leégések száma elsősorban a melanoma szempontjából jelent fokozott rizikót, és ezen belül is kiemelt kockázati tényezőnek számít, ha valaki kisgyermek korában szenved el több alkalommal súlyosabb napégést. Az egész élettartam folyamán a bőrt valaha ért napfény mennyisége inkább a bazalioma laphámrák kialakulásában játszik szerepet.

Október 29-én volt a Psoriasis Világnap, melyet a Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati Klinikán az Ön vezetésével rendeztek meg. Milyen aktualitásra építették a Világnap üzenetét?

A kérdés aktualitását folyamatosan fenntartja a rendkívül nagy betegszám: a psoriasis 150-200 ezer embert érint Magyarországon, Európában kb. 10 millió, világszerte 120-150 millió ember szenved ebben a betegségben. A pikkelysömör azonban nem csupán gyakoriságát, de súlyosságát tekintve is a bőrgyógyászati megbetegedések egyik legsúlyosabb csoportját alkotja: az életminőséget a daganatos vagy a szívbetegeknél tapasztalható mértékben rontja. Aktualitást adnak a közelmúlt gyógyszerkutatásai is, melyek következtében számos új kezelés áll a psoriasissal élők rendelkezésére. A betegség kialakulására vonatkozóan is új információkkal rendelkezünk, és a betegség többi betegséghez való viszonyáról is vannak új ismereteink. A psoriasist ma már szisztémás megbetegedésnek tartjuk, mely számos belbetegséggel áll összefüggésben: a cukorbetegségtől kezdve az alteroszklerozisig és a szív koszorúér megbetegedésekig. A psoriasis azon kívül nemcsak a bőrt, de az összes beteg mintegy 10 %-ánál az ízületeket is megbetegíti. Amennyiben ez bekövetkezik, a páciens súlyos deformáló ízületi gyulladást, komoly mozgáskorlátozottságot is elszenvedhet.

Miből áll a psoriasis korszerű terápiája, milyen új kezelési lehetőségek állnak a betegek rendelkezésére?

A pikkelysömör kezelésének célja a tünetmentesítés, melyet mindig a pillanatnyi állapottól függően kiválasztott szerekkel valósítunk meg. Enyhébb esetekben helyi, kenőcsös terápiával, súlyosabb esetekben gyógyszerrel kezeljük pácienseinket. Első választandó módszer lehet a fénykezelés is.

Az új kezelési lehetőség a betegség tüneteinek kialakulásában kulcsfontosságú szerepet játszó molekulák célzott gátlása, melyet a pikkelysömör immunpathogenezisének jobb megismerése tett lehetővé. A biológiai válaszmódosító szerek célpontjai a gyulladás kialakulásáért legnagyobb részt felelős TNF alpha molekulák. (Ugyanazokat a szereket alkalmazzuk, amelyek a gyulladásos bélbetegség és a reumatoid arthritis kezelésében is hatásosak.) Az eddig csak nehezen befolyásolható tünetekkel rendelkező legsúlyosabb betegek állapota is hosszútávon kontrollálható vált.

Hogyan alkalmazható a biológiai terápia a pikkelysömör kezelésében?

Kontraindikáció híján a súlyos bőr és/vagy ízületi tünetekkel élő psoriasisos betegek elvileg önmaguknak is beadhatják ezeket a szereket injekció segítségével, de 6-8 hetente, infúzió formájában is megkaphatják a szükséges dózist. Hatásuk ideális esetben már néhány nap elteltével jelentkezik: 1-2 hét alatt a beteg bőr tünetmentessé válhat és megszűnnek az ízületi panaszok. A biológiai szerek Magyarországon is elérhetők. Alkalmazásuk szakértelmet és körültekintést igényel, ezért indokolt esetben az e célra kijelölt egyetemi klinikákon és nagyobb kórházak bőrgyógyászati osztályain működő psoriasis centrumokban van lehetőség a kezelések lefolytatására. A SE ÁOK Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Psoriasis Centrumában az elsők között végeztünk biológiai válaszmódosító kezeléseket az országban.

Melyek voltak a Világnap legfontosabb üzenetei?

A Világnap egyik legfontosabb üzenete, hogy csökkentsük az érintettek kirekesztettségét, mely egyrészt életminőségük romlásából, másrészt a jól látható bőrtünetek miatt feltámadó társadalmi viszolygásból fakad. Tudatosítanunk kell a lakosságban, hogy ezt a betegséget nem lehet fertőzés útján elkapni. A háziorvosok és a szakorvosok közös feladata, hogy hozzásegítsék az ezzel a betegséggel élőket a psoriasisban nem szenvedő emberekéhez hasonló életminőséghez. Másrészt a korszerű gyógyszergyártás új lehetőségeire szerettük volna felhívni a figyelmet, tekintettel arra, hogy még mindig nagyon sok a későn, elhanyagolt állapotban orvoshoz kerülő beteg.