Az egészséges, szép bőrért!

A fényvédelem legfontosabb kérdései

Dr. Haász Csilla írása a napsugár káros hatásainak kivédéséről, a napégés kezeléséről.

Mit jelent az UV-sugárzás, és miért kell védekeznünk ellene?

Az ultraibolya (UV) fény a látható fénynél rövidebb hullámhosszú sugárzás, mely a napsugárzás spektrumának mindössze 5 %-át teszi ki, mégis ez a napfény biológiailag legaktívabb része. Biológiai hatás szerint három UV-tartományt különböztetünk meg:

UVC (200-290 nm): biológiai hatásaival csak az elvékonyodott ózonpajzs területén, vagy pilótáknál, űrhajósoknál lehet számolni. A bőr legfelső rétegében fejti ki hatását, bőrpírt okoz, és ez a tartomány a leginkább DNS-károsító. Szerencsére az ózonrétegben elnyelődik, így a földfelszínt gyakorlatilag nem éri el.

UVB (290-320 nm): a földfelszínre érkező UV-sugárzás 5 %-át teszi ki, de ez a spektrum a biológiailag legaktívabb. A bőr hámrétegében nyelődik el. Ez a sugárzás felel a leégésért, a hiperpigmentációért, és direkt DNS-károsító hatásokkal bír, így szerepet játszik a bőrdaganatok kialakulásában is. A kártéteményein túl jótékony hatása is van, mivel gyulladáscsökkentő hatású, és elősegíti a D-vitamin szintézisét a bőrben.

UVA (320-400nm): a földfelszínre jutó UV-sugárzás 95 %-át adja. Ez az a sugárzás, ami az ablaküvegen is áthatol. A bőr hámrétegén keresztül az irha felső rétegébe terjed, ahol károsítva a kötőszövetet a bőr öregedéséért felel (photoaging), és szabadgyökök felszabadulása révén szintén szerepe van a bőrtumorok kialakulásában is. Az UVA tartományt hullámhosszuk alapján további két alcsoportra oszthatjuk, UVA1-re (340-400 nm) és UVA2-re (320-340 nm). Az UVA1-tartomány a bőröregedés 75%-ért felel.

Megfelelő fényvédelem alkalmazásával:

  • megelőzhetőek a fájdalmas napégések;
  • csökkenthető a különböző bőrdaganatok kialakulásának a kockázata;
  • megelőzhető a bőr korai öregedése, beleértve a ráncok, pigmentfoltok, értágulatok kialakulását.

Milyen a megfelelő fényvédelem?

A megfelelő fényvédelem érdekében a lenti három egyszerű szabályt kövessük!

A fényvédelem hármas szabálya

  • 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a szabadban. Ha ez elkerülhetetlen, keressünk árnyékot, használjunk napernyőt!
  • Viseljünk bőrünket jól takaró, sűrű szövésű ruházatot, hordjunk kalapot és napszemüveget!
  • Azokra a bőrterületekre, amiket nem tudunk fedni, használjunk UVA és UVB ellen magas védelmet nyújtó fényvédő készítményt!

Ki használjon fényvédőt?

Napfény hatására bőrünk természetes védekezése révén több pigmentet (melanint) termel, hogy sejtjeit megóvja a károsodástól, ezért válunk napbarnítottá. A melanin mennyisége és eloszlása határozza meg természetes bőrszínünket is, mely genetikusan meghatározott.

Fitzpatrick amerikai bőrgyógyász a bőrszín és annak UV-ra adott válasza alapján különböző bőrtípusokat határozott meg, mely alapján könnyebben megbecsülhetjük az egyéni érzékenységünket.

A Fitzpatrick-féle bőrtípusok

I-es típus: mindig leég, sosem barnul. Ebbe a típusba tartoznak a nagyon világos-, szeplős bőrű, vörös vagy platinaszőke hajú, világos szemű egyének, akik 5 perc alatt is megéghetnek a napon.

II-es típus: könnyen leég, minimálisan barnul. Világos bőrű, szőke hajú, világos szemű egyének. Ezt a típust skandináv vagy észak-európai típusnak is hívják. Bőrük már 10 perc alatt is megéghet.

III-as típus: minimálisan ég le; enyhén, lassan barnul. Magyarország lakosságának jelentős része ebbe a bőrtípusba sorolható, ez a közép-európai típus. Hajuk sötétszőke vagy világosbarna, szemük szürke, kék, zöld vagy világosbarna. Világos bőrszín jellemző rájuk, és kb. 20-30 percet tartózkodhatnak a napon leégés nélkül.

IV-es típus: ritkán ég le, könnyen barnul. Ide sorolhatóak a mediterrán típusú emberek, akiknek a bőrszíne alapból enyhén barna vagy kreol. Hajuk is sötétebb, szemük barna. Ez a típus már csak ritkán ég le, nyár elején kb. 40 perc után náluk is jelentkezhetnek a napégés jelei.

V-ös típus: ritkán ég le, könnyen és mélyen barnul. Ez a típus az ázsiai rassz. Bőre sötétbarna, szemszíne barna.

VI-os típus: sosem ég le, sötétbarna, vagy fekete bőrű. Ez a típus az afrikai rassz. Bőre sötétbarna, vagy fekete, szemszíne barna.

A pigmentszegény bőrtípusokban (Fitzpatrick I-III) az UV gyulladáskeltő (és nem pigmentáló) hatása dominál, így az ő esetükben fokozott fényvédelem szükséges a napégések megelőzése céljából is, illetve a bőrtumorok szempontjából is magasabb rizikócsoportba sorolhatóak.

A sötétebb bőrtípusú, könnyen barnuló egyének esetében a bőrtumorok és a bőr korai öregedésének kivédése céljából javasolt a fényvédelem, különösen tartós napon-tartózkodás esetén.

Összefoglalva, a fényvédelem nem csak a napégés megelőzésére, hanem prevenciós céllal is ajánlott mindenkinek, az UV-sugárzás késői hatásai ellen, bőrtípustól függetlenül. Emellett vannak olyan UV-sugárzásra fokozottan érzékeny állapotok, amikor kiemelten fontos a megfelelő védelem.

A fényvédelem javasolt szintjei:

  • védelem tartós napfényhatás esetén: Fitzpatrick IV-VI;
  • magas szintű védelem: Fitzpatrick I-III;
  • fokozottan magas védelem indokolt:
    • gyerekeknek,
    • korábban bőrdaganattal diagnosztizált egyéneknek,
    • akiknek családjában előfordult bőrdaganat korábban,
    • fényre romló vagy fény által provokált bőrgyógyászati betegségekben szenvedőknek,
    • fényérzékenységet okozó gyógyszert szedőknek,
    • 50-nél több anyajeggyel rendelkezőknek.

Miért kell a gyermekek bőrét fokozottan óvni?

A gyermekek pigmenttermelő sejtjei, védekező mechanizmusai éretlenek, bőrük vékonyabb, védtelenebb a külső behatásokkal szemben. Amerikai kutatások kimutatták, hogy gyermekkorban akár csak egy alkalommal elszenvedett hólyagos napégés kétszeresére emeli a felnőttkorban kialakuló legveszélyesebb bőrdaganat, a melanoma előfordulásának a kockázatát.

6 hónapos kor előtt

A nemzetközi ajánlások egybehangzó javaslatai alapján ne tegyük ki direkt napfényhatásnak a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők bőrét! 6 hónapos kor előtt lehetőleg kerüljük a fényvédő szerek alkalmazását nagy bőrfelületen, bőrüket sűrűn szőtt anyagból készült, vagy UV-szűrős ruházattal fedjük, és ne feledkezzünk meg a napvédő kalapról sem! Autós utazásokkor UV-szűrőket helyezzünk az ablakokra! Kis mennyiségű, patikában vásárolt, fizikai típusú fényvédőt alkalmazhatunk a ruhával nem fedhető területekre (kézfejek, arc).

6 hónapos kor felett

A ruházattal, kalappal történő fényvédelem mellett ebben a korban már biztonságosan alkalmazhatóak a kimondottan csecsemők bőrére szánt, patikában kapható magas UVA és UVB védelmet biztosító fényvédő készítmények is. Allergiás reakciók ritkán előfordulhatnak, így javasolt a teljes felkenés előtt bőrtesztet elvégezni kis felületen! Irritáció esetén váltsunk tisztán fizikai szűrőket (titánium-dioxid, vagy cink-oxid) tartalmazó készítményre! A szemek körüli területen óvatosan használjuk, mert szembe kerülve irritációt okozhatnak! Szembe kerülés esetén nedves ruhával töröljük ki!

Hogyan hatnak a fényvédők?

Hatásuk alapján három nagy csoportot különíthetünk el.

  • Fizikai vagy szervetlen fényvédők: Ásványi komponenseket, leggyakrabban cink-oxidot vagy titánium-dioxidot tartalmazó fényvédők. Hatásuk úgy érvényesül, hogy a bőr felszínén bevonatot képezve visszatükrözik az UV-sugarakat, így védelmük kiterjed mind az UVA és UVB tartományra is. Ritkán okoznak irritációt és allergiás reakciókat, így ezeket a típusú készítményeket az érzékeny bőrűek is használhatják. Ezek a típusú fényvédők okozták korábbi korokban azt a látványos fehéres bevonatot a bőrön, de szerencsére az utóbbi évek nanotechnológiai újításainak köszönhetően az ásványi szűrők részecskeméretét csökkenteni tudták, így már a manapság kapható fizikai fényvédők kozmetikailag sokkal elfogadhatóbb állagúak.
  • Kémiai vagy szerves fényvédők: Ezek a típusú fényvédők az UV-sugárzást elnyelik és hőenergiává alakítják. Hatóanyagaik általában csak bizonyos UV-tartományt képesek kiszűrni, így a teljes spektrum lefedéséhez általában kombinációkban alkalmazzák őket. Felszívódnak a bőrbe, ezért esetenként okozhatnak irritációt és allergiás reakciókat.
  • Színezett fényvédők: Az UV-szűrőkön kívül nagyobb méretű titánium-dioxid pigmentet (fehér) és vas-oxidokat (sárga, vörös, fekete) is tartalmaznak, így az UV-sugárzáson kívül a látható fény ellen is védenek. Széles körben elérhetőek különböző színárnyalatokban, így mindenki megtalálhatja a saját bőrtónusához leginkább illeszkedőt. Néhány éve az is bizonyítást nyert, hogy nem csak az UVA1, hanem a látható fény tartománya is szerepet játszik a pigmentációs folyamatokban, így ezek a készítmények a pigmentfoltok kialakulásának megelőzésére is alkalmasak.

Mit jelentenek a fényvédőkön lévő feliratok?

SPF (sun protecting factor): ez a szám azt mutatja, hogy (2mg/cm2 vastagságban) a bőrre kenve az adott termék mekkora védelmet képes biztosítani az UVB-sugárzással szemben. Minél nagyobb a szám, annál nagyobb mértékben képes kiszűrni az UVB-sugarakat, és annál több időt tudunk tölteni a napon leégés nélkül.

Egy SPF30-as fényvédő az UV-sugarak 96,6%-át, míg egy SPF50-es a a 98%-át képes kiszűrni.
Így például aki védelem nélkül kb. 10 perc alatt leégne a napon, egy SPF30-es fényvédővel ezt az időt kb. 30-szorosára, tehát 300 percre növelheti.

UVA-PF (UVA-Protecting factor), vagy PPD (persistent pigment darkening): az UVA-ellenes védelem jelölésére nincs egységes nemzetközi szabályozás. Európában az UVA-PF és PPD jelölésekkel találkozhatunk. Ezek az UVA elleni védelem mértékére utalnak (az SPF analógiájára). Azt mutatják meg, hogy az adott termék mennyivel képes megnövelni a bőr tartós barnulási folyamatainak beindulásához szükséges időt. Az UVA-PF érték meghatározása kémcsöves (in vitro), míg a PPD meghatározása embereken történő vizsgálatok alapján történik.

A bekarikázott UVA felirat mutatja az UVA elleni védelmet, az európai szabályozások alapján. Ezt a feliratot egy termék akkor kaphatja meg, ha a feltüntetett SPF szám legalább 1/3-ának megfelelő UVA-ellenes védelemre is képes.

Széles spektrumú feliratot az a fényvédő kaphat, amely UVB- és UVA-elleni védelmet is nyújt.

Vízálló vagy nagyon vízálló (water-resistant, very water-resistant) feliratú termékek esetén az előbbi kb. 40, az utóbbi kb. 80 percnyi, folyamatos vízben tartózkodás melletti védelmet jelent.

VL (visible light) és HEV (high-energy violet light) elleni védelem: a napsugárzás részét képezi a látható fény (VL) tartománya is, melyen belül a kék és ibolya színtartomány a HEV. A látható fény és azon belül is a HEV tartomány az UVA1 hatását felerősítve szerepet játszik a bőr pigmentációs folyamataiban. Az ellenük való védekezésnek így a különböző pigmentációs eltérések megelőzésében van jelentősége.

Milyen fényvédőt válasszunk?

Válasszunk bőrtípusunknak megfelelő erősségű, széles spektrumú (UVA- és UVB-elleni védelmet is nyújtó), legalább SPF30+ faktorszámú fényvédőt.

Sötétebb bőrűeknek SPF30+, világosabb bőrtípusúaknak SPF50+ javasolt.
Strandoláshoz és sportoláshoz a nagyon vízálló terméket részesítsük előnyben!
Színezett fényvédők alkalmazása a pigmentációs eltérések megelőzése céljából javasolt.
Bizonyos bőrbetegségekre ható készítmények is elérhetőek ma már személyre szabottan, így külön termék ajánlható érzékeny, aknés, rozáceás, pigmentfoltos bőrre.

A fényvédelmet nyújtó hatóanyagokon túl a gyártók egyéb aktív összetevőkkel is gazdagítják termékeiket. Ilyen egyéb összetevők lehetnek a DNS-javító mechanizmusokat fokozó, az oxidatív stressz csökkentése révén ható, gyulladáscsökkentő vagy a bőr mikrobiomját helyreállító hatóanyagok.

Hogyan használjuk a fényvédőket?

A napon való tartózkodás előtt ideálisan kb. 15 perccel érdemes felkenni a kémiai típusú fényvédőt tartalmazó készítményeket. A tisztán fizikai szűrőket tartalmazó termékek esetében nem szükséges várni, hatásuk azonnal érvényesül.

Figyeljünk, hogy a ruhával nem takart felületeket mind érintsük; gyakran kimaradnak a lábfejek, a fülek, és a nyak hátsó része!
Ajkunkat fényvédős ajakápolóval ápoljuk!
Hátunk bekenéséhez kérjünk segítséget minden alkalommal!

Folyamatos napon tartózkodás esetén 2 óránként, fürdés esetén minden esetben kenjük újra! Felhős időben se feledkezzünk meg a használatáról, ugyanis bár a felhők a napfény melegérzetét okozó infravörös tartományt kiszűrik, sajnos az UV-sugárzás közel 80%-át átengedik! Ne csak nyaraláskor, strandoláskor figyeljünk a fényvédelemre! Használjunk fényvédőt minden esetben, amikor napon tartózkodunk (sportolás, kertészkedés, utazás esetén is)!

Mennyi az ideális mennyiség, ami biztonságot nyújt?

Az emberek többsége nem alkalmaz elegendő mennyiségű fényvédőt, ezért is fordul elő, hogy fényvédő alkalmazása mellett is le lehet barnulni vagy égni. A flakonon feltüntetett faktorszám eléréséhez hivatalosan 2 mg/cm2 sűrűségben szükséges a fényvédő alkalmazása. Ez a gyakorlatban kb. egy feles pohárnyi mennyiségnek felel meg az egész testfelületre.

Alkalmazzuk a teáskanál-szabályt, így biztosan elegendő mennyiséget használunk:
1 teáskanálnyi az arc és nyak területére,
2-2 teáskanálnyi a törzs első és hátsó felszínére,
1-1 teáskanálnyi a felső végtagokra,
2-2 teáskanálnyi az alsó végtagokra!

Biztonságosak a fényvédők? Milyen mellékhatásokkal számolhatunk?

A fényvédők esetében a leggyakoribb mellékhatás az irritatív vagy allergiás bőrgyulladás megjelenése, mely a kémiai típusú szűrők esetén jelentkezhet.

Az utóbbi években számos kutatás vizsgálta fényvédők biztonságosságát. Egyes vizsgálatokban egész testfelületen alkalmazva nanogrammos mennyiségben kémiai típusú összetevőket mutattak ki a véráramban, de egyelőre nem bizonyított semmilyen egészségre káros mellékhatásuk, így semmiképp nem javasolt emiatt a kerülésük. Ha mégis aggódunk emiatt, akkor válasszunk tisztán fizikai típusú fényvédő termékeket, ezek ugyanis biztosan nem szívódnak fel a véráramba!

Mivel a fényvédők az UVB-tartományt szűrik ki, így folyamatos használatuk mellett kevesebb D-vitamin termelődik. A szervezet természetes D-vitamin termeléséhez azonban szüksége van napfényre, azon belül is az UVB-tartományra. Napi 15-30 percnyi védelem nélküli, a testfelület 1/3-át érő napfényhatás mellett már elegendő D-vitamin termelődik a szervezetben. Az idő növelésével azonban nem termelődik szignifikánsabban több D-vitamin, így semmiképp nem javasolt emiatt a fényvédők mellőzése.

A D-vitamin termeléséhez szükséges idő a leégéshez szükséges időnek kb. a fele. A sötétebb bőrtípusúak esetében ez akár néhány óra is lehet. Ezért van az, hogy ők nagyobb eséllyel lehetnek D-vitamin-hiányosak, mint a világos bőrűek.

Az UVB-sugarak nem hatolnak át az ablaküvegen, így a napfényes irodában dolgozók nem számíthatnak a napfény jótékony D-vitamint termelő hatására, és a szolárium sem fokozza a termelését, mivel nagyrészt UVA-sugarakkal dolgozik. Így azok esetében, akik nem tartózkod(hat)nak ennyit, a D-vitamin pótlása javasolt étrenddel vagy táplálék-kiegészítővel.

Mit tegyünk, ha mégis leégtünk?

Ha mégis megtörténik a baj és bőrpírt észlelünk, kezdjük el mihamarabb kezelni az alábbi tanácsokat követve!

Napégés esetén:

  • ne tartózkodjunk tovább a napon, menjünk zárt helyre;
  • mihamarabb vegyünk egy hűsítő zuhanyt, majd egy tiszta törölközővel óvatosan itassuk fel bőrünkről a vizet úgy, hogy kicsit nedves maradjon még a bőrfelszín;
  • kenjük be a felületet hidratáló testápolóval, erre a legjobb választás a panthenolt vagy aloe verát tartalmazó készítmény, néhány óránként ismételjük meg;
  • ha nagyon húzódik és érzékennyé válik a terület, akkor bevehetünk ibuprofen vagy aspirin tartalmú gyulladáscsökkentő tablettát is;
  • napégéskor a bőr vizet von el a szervezettől, emiatt fokozottan figyeljünk az extra folyadékbevitelre;
  • amíg a bőrpírt észleljük, ne tegyük ki közvetlen napfénynek a területet, fedjük sűrűn szövött ruhával;
  • amennyiben hólyagosodást észlelünk, ne lyukasszuk ki a hólyagokat, csak óvatosan kenjük a területet hidratálóval tovább;
  • forduljunk orvoshoz, ha kiterjedt területen (például az egész háton) észlelünk hólyagos napégést, melyhez fejfájás és esetleg láz is társul!
Sütiket használunk látogatóink érdeklődésének megismerésére és kényelmük növelésére.